Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for the ‘Lepkék’ Category

A nagy rókalepke eurázsiai elterjedésű faj, mely az utóbbi években sajnos jelentősen megritkult. A legtöbb nyugat-európai ország Vörös könyvében szerepel, nálunk még viszonylag gyakran előfordul. Védett, eszmei értéke 10.000 Ft.

A lepke az áttelelő fajok közé tartozik, a téli hónapokat faodvakban, padlásokon vészeli át, ezért már korán, márciusban is találkozhatunk vele.

Read Full Post »

Hazánkban a jobb vízellátottságú erdőkben sokfelé előfordul, a középhegységek egyes, klimatikusan kedvező völgyeiben, a Dráva-sík keményfa ligeterdeiben és gyertyános-tölgyeseiben jelentős egyedszámot érhet el. A Nyírségben újabban kifejezetten gyakorivá vált.

40-50 mm nagyságú lepke. Szárnyak kevésbé szélesek mint a nagy fehérsávos lepkéé, de ugyanúgy lekerekítettek.
Elülső szárnyának sejtjében lándzsához hasonló hosszanti fehér csík húzódik végig, amelyet külső kétharmadánál az alapszín feketéje szel át. A szárnyakon végigfutó fehér sávon kívül a külső szegély mentén is apró, a hátulsó szárnyon nagyobb fehér foltokból álló sáv halad végig. Alapszíne meleg fekete, némi barna árnyalattal. Elülső szárnyának fehér szalagja a sejt körül félkört ír le, a hátulsó szárnyon közelebb húzódik a tőhöz. A külső szegélyterek fehér foltjainak körvonalai elmosódottak, az elülső szárnyon olykor hiányosak vagy alig láthatók. A fonák világos vörösesbarna, a fehér rajzolat dús, terjedelmes, a hátulsó szárnyon a külső fehér foltsor széles szalaggá folyt össze, a foltokat egymástól csak a sötét erek különítik el. (több fehér sávja van, mint a nagy fehérsávos lepkének).

Hernyójának tápnövénye a fekete lednek (Lathyrus niger) és tavaszi lednek (Lathyrus vernus). Három generációban, nagy egyedszámban (!) lehet megfigyelni szinte minden elképzelhető élőhelyen, vizes élőhelyek, különösen lápok szélén, akácosok földútjain, stb. Ezt többen azzal magyarázzák, hogy a lepkefaj hernyója „rászokott” az akácra (Robinia pseudo-acacia), bár ezt még senki nem bizonyította. Repülési ideje májustól szeptember elejéig is eltarthat, három generációt fed le.

A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

Read Full Post »

A tavaszi szerecsenlepke (Erebia medusa) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó faj.

A tavaszi szerecsenlepke elülső szárnya 2-2,5 centiméter hosszú. A fehér magvú szemfoltoknak széles barnássárga gyűrűje van, a két felső szemfolt a többinél nagyobb. Ezek a barnássárga gyűrűk az erek által megszakított harántsávot képeznek. Ugyancsak fehér magvú, sötét szemfoltok (3-4) találhatók a hátulsó szárnyakon is; szintén barnássárga gyűrű veszi körül őket, de egymástól elszigetelten helyezkednek el. A nőstény alapszíne valamivel világosabb, a harántsávok kiterjedtebbek és inkább narancssárga színűek.

A tavaszi szerecsenlepke nyirkos lapályok, erdei rétek, erdőszélek, nyiladékok, patak- és szurdokvölgyek lakója, az alföldektől 1500 méter magasságig. Egyetlen nemzedéke van, amely már májusban megjelenik, és júniusig repül. Hernyóidőszaka júliustól áprilisig tart. A hernyó különféle füveken él, félig kifejlődött állapotban a talajban telel át.

Read Full Post »

Fehér szárnyai erősen erezettek, az elülső pár csúcsi része fekete, a nőstény szárnyain további egy-egy fekete folt található. Szárnyfesztávolsága 56-68 milliméter, hernyó hossza maximum 50 milliméter.

Gyakori lepke kertekben, szántókon, réteken, valamint más nyílt területeken. Április és október között 2–3 nemzedéke van. A legkülönbözőbb virágokon táplálkozik. 200-300 petéjét csomókban rakja káposztafélék vagy más rokon keresztesvirágú növények leveleinek fonákjára. A hernyók 4-10 nap alatt kelnek ki, majd 3–4 heti fejlődés után bebábozódnak. Ezt megelőzőleg épületekben vagy a szabadban keresnek alkalmas védett helyet maguknak. A 2–3. nemzedék bábjai védett helyen áttelelnek. A káposztafélék megrágásával olykor tetemes károkat okoz.

Read Full Post »

A nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez tartozó faj.

A szárnyfesztávolság a nősténynél eléri az 50 millimétert, a hímnél körülbelül 44 milliméter. Két pár szárnya van. Amikor összezárja a szárnyát, csak a jóval szerényebb színezetű szárnyfonák látható, ami a növényszárak között jól álcázza a lepkét. A nőstény sokkal színesebb, mint a hím. Elülső szárnypárján narancssárgás mezőben egy-egy nagy szemfolt ékeskedik. Három pár lába van, ebből egy pár csökevényes. A hernyó szájszerve rágó, az imágóé pödörnyelv.

A nagy ökörszemlepke nyáron repül, egyaránt napsütéses és borús időben is. A lepke folyékony szervesanyagokkal táplálkozik. A hernyó tápláléka különféle fűfélék. Gyakran atkák élősködnek a rovarokon.

Read Full Post »

A közönséges ökörszemlepke (Aphantopus hyperantus) a valódi lepkék alrendjébe tartozó tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó faj.

(tovább…)

Read Full Post »

Jellemzői: A nőstény nagyobb, mint a hím. Fekete szegély, elszórt fekete pontok aranyfényű, tűzpiros szárnyfelszínén. Fonákja szürke, a pontok fehéren gyűrűzöttek.
Élőhely: mindenütt, 2000 m-ig.
Előfordulás: Európa, egészen a sarkkörig.
Gyakorisága: gyakori, különösen nyár végén.
Tápnövény: sóskafélék.

Read Full Post »

Older Posts »