Posted in Bükk, Lepkék, Rovarok on május 15, 2011| Leave a Comment »
A nagy rókalepke eurázsiai elterjedésű faj, mely az utóbbi években sajnos jelentősen megritkult. A legtöbb nyugat-európai ország Vörös könyvében szerepel, nálunk még viszonylag gyakran előfordul. Védett, eszmei értéke 10.000 Ft.
A lepke az áttelelő fajok közé tartozik, a téli hónapokat faodvakban, padlásokon vészeli át, ezért már korán, márciusban is találkozhatunk vele.
Posted in ÁLLATOK, Lepkék, Rovarok on július 16, 2010| Leave a Comment »
Hazánkban a jobb vízellátottságú erdőkben sokfelé előfordul, a középhegységek egyes, klimatikusan kedvező völgyeiben, a Dráva-sík keményfa ligeterdeiben és gyertyános-tölgyeseiben jelentős egyedszámot érhet el. A Nyírségben újabban kifejezetten gyakorivá vált.
40-50 mm nagyságú lepke. Szárnyak kevésbé szélesek mint a nagy fehérsávos lepkéé, de ugyanúgy lekerekítettek.
Elülső szárnyának sejtjében lándzsához hasonló hosszanti fehér csík húzódik végig, amelyet külső kétharmadánál az alapszín feketéje szel át. A szárnyakon végigfutó fehér sávon kívül a külső szegély mentén is apró, a hátulsó szárnyon nagyobb fehér foltokból álló sáv halad végig. Alapszíne meleg fekete, némi barna árnyalattal. Elülső szárnyának fehér szalagja a sejt körül félkört ír le, a hátulsó szárnyon közelebb húzódik a tőhöz. A külső szegélyterek fehér foltjainak körvonalai elmosódottak, az elülső szárnyon olykor hiányosak vagy alig láthatók. A fonák világos vörösesbarna, a fehér rajzolat dús, terjedelmes, a hátulsó szárnyon a külső fehér foltsor széles szalaggá folyt össze, a foltokat egymástól csak a sötét erek különítik el. (több fehér sávja van, mint a nagy fehérsávos lepkének).
Hernyójának tápnövénye a fekete lednek (Lathyrus niger) és tavaszi lednek (Lathyrus vernus). Három generációban, nagy egyedszámban (!) lehet megfigyelni szinte minden elképzelhető élőhelyen, vizes élőhelyek, különösen lápok szélén, akácosok földútjain, stb. Ezt többen azzal magyarázzák, hogy a lepkefaj hernyója „rászokott” az akácra (Robinia pseudo-acacia), bár ezt még senki nem bizonyította. Repülési ideje májustól szeptember elejéig is eltarthat, három generációt fed le.
A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.
Posted in ÁLLATOK, Poloskák, Rovarok on július 16, 2010| 2 hozzászólás »
Posted in ÁLLATOK, Bogarak, Rovarok on július 15, 2010| Leave a Comment »
Általában bronzszínű, csápjának első íze vörösesbarna, szárnyfedőin ép és szakadozott bordák váltogatják egymást. Az Alföld kivételével mindenhol gyakori, több alfaja van. Hasonlít a rezes futrinkára, azonban szárnyfedőinek csúcsa előtt egy beöblösödés látható. Ragadozó.
Posted in ÁLLATOK, Lepkék, Rovarok on július 15, 2010| Leave a Comment »
A tavaszi szerecsenlepke (Erebia medusa) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó faj.
A tavaszi szerecsenlepke elülső szárnya 2-2,5 centiméter hosszú. A fehér magvú szemfoltoknak széles barnássárga gyűrűje van, a két felső szemfolt a többinél nagyobb. Ezek a barnássárga gyűrűk az erek által megszakított harántsávot képeznek. Ugyancsak fehér magvú, sötét szemfoltok (3-4) találhatók a hátulsó szárnyakon is; szintén barnássárga gyűrű veszi körül őket, de egymástól elszigetelten helyezkednek el. A nőstény alapszíne valamivel világosabb, a harántsávok kiterjedtebbek és inkább narancssárga színűek.
A tavaszi szerecsenlepke nyirkos lapályok, erdei rétek, erdőszélek, nyiladékok, patak- és szurdokvölgyek lakója, az alföldektől 1500 méter magasságig. Egyetlen nemzedéke van, amely már májusban megjelenik, és júniusig repül. Hernyóidőszaka júliustól áprilisig tart. A hernyó különféle füveken él, félig kifejlődött állapotban a talajban telel át.
Posted in ÁLLATOK, Bogarak, Rovarok on július 15, 2010| Leave a Comment »
A szalagos méhészbogár 1-1,5 centiméter hosszú. Fémfényű vörös és feketéskék rajzolatú szárnyfedői alapján, a legszebb magyarországi bogarak közé tartozik. Előtora feketéskék és finoman pontozott. A nemnek 4, egymáshoz igen hasonló faja él Közép-Európában.
A virágos réteket kedveli, ahol a bogarak főleg az ernyősvirágzatú növények virágain tartózkodnak, és rovarokra vadásznak. A lárvák az elhullott vagy beteg méhekkel táplálkoznak, de ezek hiányában az ivadékot sem kímélik. Az imágók apró rovarokat fogyasztanak.
A nőstények vadméhek, főleg a művészméhek (Megachilidae) és az ősméhek (Colletidae), valamint a kaparódarazsak (Sphecidae) fészkeibe rakják petéiket. Esetenként a háziméhek (Apis mellifera) kasaiban is megtalálhatók.
Posted in ÁLLATOK, Lepkék, Rovarok on július 15, 2010| Leave a Comment »
Fehér szárnyai erősen erezettek, az elülső pár csúcsi része fekete, a nőstény szárnyain további egy-egy fekete folt található. Szárnyfesztávolsága 56-68 milliméter, hernyó hossza maximum 50 milliméter.
Gyakori lepke kertekben, szántókon, réteken, valamint más nyílt területeken. Április és október között 2–3 nemzedéke van. A legkülönbözőbb virágokon táplálkozik. 200-300 petéjét csomókban rakja káposztafélék vagy más rokon keresztesvirágú növények leveleinek fonákjára. A hernyók 4-10 nap alatt kelnek ki, majd 3–4 heti fejlődés után bebábozódnak. Ezt megelőzőleg épületekben vagy a szabadban keresnek alkalmas védett helyet maguknak. A 2–3. nemzedék bábjai védett helyen áttelelnek. A káposztafélék megrágásával olykor tetemes károkat okoz.
