‘növénytársulások’ kategória archívuma
Mészkedvelő nyílt sziklagyepek
Posted in Bükk, növénytársulások on December 7, 2009 | Hoszzászólás »
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
Posted in növénytársulások on November 27, 2009 | Hoszzászólás »
Vizek, vízpartok magas, legyökerezett, tőzeget nem képező, sűrű lágyszárú növényzete a nád és gyékény fajok valamelyikének vagy keverékének dominanciájával. A természetesebb állományok termőhelyét a vegetációs időszak legalább egy részében víz önti el.
Szurdokerdők (hegyi juharban gadag, sziklás talajú, üde erdők)
Posted in Bükk, növénytársulások, tagged szurdokerdő on November 27, 2009 | Hoszzászólás »
Hegyvidéki, sziklás, kőfolyásos, kőtörmelékes, meredek lejtőkhöz és hideg, párás mikroklímához, kötődő élőhely, amely hazánkban leggyakrabban mészkövön fordul elő. A szurdokerdők jó növekedésű (20-30 m) elegyes erdők, amelyek legjellemzőbb fafajai a hegyi (Acer pseudoplatanus) és a korai juhar (A. platanoides), valamint a magas kőris (Fraxinus excelsior), a bükk (Fagus sylvatica), a hegyi szil (Ulmus glabra) és [...]
Bélkő tanösvény (Bélapátfalva)
Posted in Bükk, edényes növények, növénytársulások, túrák/túraleírások, tagged bélkő, tanösvény on Május 30, 2009 | Hoszzászólás »
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a 2003 októberében átadott tanösvényre fűzve mutatja be e különleges karakterű hegy értékeit.
Bélkő és ami mögötte van (2009. 05. 24.)
Posted in Bükk, edényes növények, növénytársulások, túrák/túraleírások, tagged Bél-kő on Május 29, 2009 | 6 Hozzászólások »
Hol is kezdjem…igen. Még egy kirándulás Most a Bükk, egy még számunkra ismeretlen vidékét jártuk be. Bél-kő a becses neve és több oka is van, hogy épp rá esett a választásunk. Az első, hogy az új Természetbúvárban van egy cikk a hegyen található tanösvényről.. A másik, hogy már régóta el akartunk menni ide..hisz bárhol vagyunk, [...]
Várnézőben
Posted in edényes növények, növénytársulások, túrák/túraleírások, tagged füzér, zemplén on Május 14, 2009 | 4 Hozzászólások »
Nos..kicsit elmaradtam ezzel a bejegyzéssel..tekintve, hogy még április végén került sor rá. De mentségemre szolgáljon, hogy el voltam havazva… szakdoga és záróvizsga ..és egyéb finomságok..^^ Akkor bele is vágok. Egy szép szombati napon úgy döntöttünk, hogy újra elruccanunk a Zemplénbe. Első célunk Kőkapu volt, ahol egy új tanösvényt alakítottak ki, gondoltuk ezt meg kell lesni… [...]
A bükkösök (Fagio medio-europaeum)
Posted in növénytársulások, tagged bükkösök on Február 7, 2009 | 1 Hozzászóláss »
A bükkösök (Fagio medio-europaeum) a valódi mérsékelt övi lomberdők biomjába tartozó fás növénytársulások, melyeknek vezető, azaz kompetítor fajai a bükkök (Fagus silvatica). Közép-Európa csapadékos, kiegyenlített éghaljatú hegyvidékein – Nyugat-Európában a nedvesebb dombsági területeken is – bükkerdők váltják fel a különféle tölgyeseket, elsősorban a gyertyános-tölgyeseket, melyek a 250–400 m közötti magaságot kedvelik. A 400–600 m közötti [...]
Patakparti és lápi magaskórósok
Posted in növénytársulások, tagged magaskórós, patakpart on Január 22, 2009 | 2 Hozzászólások »
Állandó, jó vízellátottságú, elsősorban hegy- és dombvidéki, ritkábban alföldi területeken kialakuló, 1-2 m magas, dús lombú, nagy levélfelületű kétszikű fajok (Petasites hybridus, Angelica sylvestris, Cirsium oleraceum, Filipendula ulmaria, stb.) uralta, gyakran szegély jellegű, üde növényzet.
Gyertyános-tölgyes tavasszal
Posted in növénytársulások, tagged erdő, Tokaj on December 10, 2008 | Hoszzászólás »
Gyertyános-tölgyes: Az 500-700 m között elhelyezkedő gyertyános-tölgyesek a tölgyesek és a bükkösök öve között teremtik meg az átmenetet. Gyepszintjének különösen koratavaszi geofiton aszpektusa fajgazdag. Jellemző fajai az odvas keltike (Corydalis cava), az ujjas keltike (C. solida), a hóvirág (Galanthus nivalis), az orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis), a berki szellőrózsa (Anemone nemorosa), a bogláros szellőrózsa (A. ranunculoides), [...]
Melegkedvelő-tölgyes (Corno-Quercetum pubescentis)
Posted in Mátra, növénytársulások, tagged erdő on December 10, 2008 | Hoszzászólás »
A melegkedvelő tölgyesek főleg a Déli-Mátra délies kitettségű, meredek (25°-30°) völgyoldalaira jellemzők. Nem teljesen záródott, gazdag cserje- és gyepszinttel rendelkező állományok. A koronaszintben a kocsánytalan tölgy mellett a molyhos tölgy dominál, elegyfajok a mezei juhar, vadkörte és cser. Kora tavasszal jól felismerhetők a cserjeszintben virágzó húsos som (Cornus mas L.) alapján.
